A mai napig hatalmas homály övezi az évezred elején történt halálos baleset körülményeit, hogyan is vesztette életét Zámbó Jimmy az ominózus pisztolyos helyzetben. Rengetegen a mai napig kételkednek, hogy egyszerű baleset lett volna, túl sok gyanús körülményre figyeltek fel. Pedig ez már nem az első fegyveres esete volt.
Pataky Attila, az Edda frontembere most megosztott egy történetet arról, amikor 1998-ban egyszer egy vitájuk során Jimmy elővett egy fegyvert és ráfogta, ott vége is lett mindenféle barátságnak. A részleteket a Blikk cikkében olvashattuk.
Az 1998-as eset a fellépési sorrend miatt történt Jimmy és Pataky között. Azon a napon Jimmyvel és Lagzi Lajcsival lépett fel Miskolcon Pataky, aki fellépésével zárni szerette volna az estét, ám a Király ezzel nem értett egyet. Szó szót követett és bizony előkerült egy fegyver.
“Láttam már fegyvert előtte, de őszintén megmondom, egy kicsit azért jéggé dermedt a szívem, amikor Jimmy rám fogta. Kérdeztem is tőle, hogy mit gondol, mit csinál és megmondtam neki, hogy aki kardot ránt, az kard által vész el. Ő meg csak folytatta, de a legszörnyűbb az egészben, hogy a most kérdeznék tőlem, nem tudom, hogy végül melyikünk zárta az aznapi koncertet. Ő vagy én?” – mesélte az Edda frontembere a Borsnak.
Úgy gondolom, hogy bármit is szerzett valaha magának, neki valahogy sosem volt elég mindaz, amije volt
– emlékezett vissza Pataky, aki így folytatta: “Megvolt a legjobb autója, a csodálatos hangja, szerető családja, de ez mintha mit sem számított volna. Én úgy gondolom, hogy aki Királynak hívatja magát, soha nem lesz igazi király” – vélekedett Pataky, aki állítása szerint ez a fegyveres történet volt az a pillanat, amikor véget ért a barátságuk.
“Megmondtam neki az incidens és a koncert után, hogy remélem, tisztában van azzal, hogy ez most kettőnk életében ennyi volt, és nem több. Lemondtam arról, hogy barátok legyünk, mert mérhetetlenül nevetségesnek tartottam, hogy Miskolcon, az otthonomban fegyvert fogjon rám valaki. Nem volt közöttünk harag, de más utakat választottunk. Ő úgy érzem, egy kicsit túldimenzionálta magát. Tény, csodálatos hangja volt. Tény, nagyon szerették őt, nagyon sokan. Tudom, hogy engem egyébként még tisztelt is a maga módján. Csak valami félresiklott, de nem tudjuk, hogy micsoda, talán még ő sem” – tette hozzá Pataky, aki így zárta mondandóját:
Nyugodjon békében, és remélem, a következő életében jóvá tudja majd tenni mindazt, amit itt rosszul csinált. Tény, hogy voltak furcsa dolgai, de – tudom, ez nem mentség – ő ilyen volt.
